Ahogy ígértem, íme táplálékkiegészítők harmadik csoportja, az ásványi anyagok. Az ásványi anyagokra legalább akkora szüksége van az emberi szervezetnek, mint a vitaminokra. Számos ásványi anyagot ismerünk, de megpróbálom rövidre fogni.
Első delikvensünk a Cink.
Cinket csak nagyon kicsi mennyiségben (10 mg/nap/felnőtt szervezet, betegség esetén 20-40 mg/nap/felnőtt) szabad bevinni a szervezetbe, emellett mégis elengedhetetlen az egészséges életvitelhez. A cink legonfontsabb szerepe a vércukor szint szabályozása, így a cink az inzulin alkotórésze, illetve a férfi hormonháztartás egyik szabályzó eleme. Ettől függetlenül számos más enzimben is jelen van.
Szükséges a már említett inzulintermeléshez, a vas felszívódásához a vérben, a szaporodáshoz, növekedéshez és nemi fejlődéshez.
Cinket állati és növényi eredetű táplálékkal tudunk a szervezetbe juttatni. (húsok, máj, gabonafélék, tengeri herkentyűk) Cinkre leginkább a férfiaknak van szüksége, mert a férfi nemi hormonokra és prosztatára nagy hatással van.
Hiánya gyermekeknél a növekedés leállásával jár, a nemi érés késését idézi elő. Felnőtt férfiaknál heresorvadást okozhat, csökken az étvágy és a bőrön is gyulladásos tünetek jelentkezhetnek.
Túladagolása nem ismert.
Fluor
Életszükségletű nyomelem, mely a csontok és a fogak épségét tartja rendben.
Fogkrémekben és minden táplálékban megtalálható, plusz bevitele nem szükséges és nem is javasolt.
Túladagolása pont az ellenkező hatást éri el, így a fogak romlásához, csontritkuláshoz, vese, idegrendszeri károsodásához vezethet. Gáz formájában erősen mérgező, így kis koncentrációban irritációhoz, nagyobb dózisban már halálhoz is vezethet.
Foszfor
A foszfor nem csak az embereknek, hanem a növények és állatok számára is szükséges ásványi anyag. Az emberi szervezetben nagy mennyiségben fordul elő. Az idegrendszer működéséhez, a csontok épen tartásához, fehérjék, szénhidrátok felszívódásához szükséges ásványi anyag.
A foszfor szinte minden tápanyagban megtalálható nyomelem, de sok egyéb ásványi anyag gátolja a megfelelő felszívódását. Így a vas, a magnézium és alumínium is.
Megfelelő beviteli mennyisége kor, állapot és életvitel függő. Így a rendszeresen alkoholt fogyasztó, erősen dohányzó felnőttek részére, menopauza alatt, stresszhelyzetben, fizikai munkát végző embereknek nagyobb mennyiségű foszfor bevitelre van szüksége.
Hiánya – normál táplálkozás esetén – nem jellemző. Ellenben ha mégis hiányállapot merülne fel, a kalcium kiválasztást gátolja, ez által csontritkulás léphet fel.
Maga a foszfor mérgező elem, így túladagolás esetén is a kalcium szint borulása következik be, illetve mérgezéses tünetek jelentkeznek a szervezetben.
Jód
Az emberi szervezet kb. 20 mg jódot tartalmaz, mely nagy része a pajzsmirigyben tevékenykedik. A jód, az anyagcsere szabályozásában, az idegrendszer megfelelő működésében és a vérkeringés munkájában játszik szerepet.
Napi szükséglet kb 0,10 mg, melyet jódozott sóval, a csapvízzel, jóddal dúsított élelmiszerekkel rendszeresen beviszünk a szervezetünkbe, így egészséges életmód mellett, egészséges ember részére nincs szükség pótlásra. Leginkább a sós vízi halakban, gyümölcsökben találhatunk természetes formában jódot.
A jód nem csak a szervezetben tevékenykedik, hanem bőr fertőtlenítő hatása is van, így sebkezelésre is alkalmas. Pajzsmirigy túlműködéses betegségek esetén mindenféle jód tartalmú szert, ételt kerülni kell!
Hiánya, depresszióhoz, anyagcsere lassuláshoz, magzatelhaláshoz, magzati fejlődési rendellenességekhez, illetve pajzsmirigy nagyobbodáshoz vezethet.
Túladagolása mérgezési tüneteket okoz és a pajzsmirigy túlműködéséhez vezethet. A jódhiány, vagy a túl sok jód bevitele pajzsmirigyrákhoz is vezethet, ezért is fontos a jód szinten tartása a szervezetben.
Kalcium
Minden élőlény számára fontos ásványi anyag. Minden élő sejtnek szüksége van kalciumra, így elengedhetetlen az élethez. Legnagyobb része a csontokban található, ez alkotja a vázrendszer nagy részét az emberi testben. A csontokon és fogakon kívül megtalálható kis mennyiségben a sejtekben és a vérben is.
A kalcium szintjét, illetve annak felszívódását a D-vitamin nagyban segíti, ezért is fontos a D-vitamin megfelelő mennyiségű bevitele a szervezetbe, illetve együttesen hat a foszforral az ép fogakért, míg a magnéziummal a szívműködést szabályozza, hat a vérkeringésre, az izmokra és az idegekre.
Allergia (pollen, méhcsípés, gyenge ételallergia), de még náthás tünetek kezelésére is megfelelő ásványi anyag.
Kalciumot tejtermékek (igazi tejből készült ételek) fogyasztásával tudunk leginkább a szervezetünknek adni, és ha ehhez hozzáadjuk a megfelelő D- vitamin mennyiséget is, akkor nem kell pótolni a kalciumot egyéb étrendkiegészítőkkel. Megfelelő napi bevitele 800 – 1000 mg/ egészséges felnőtt. Várandóság, szoptatás alatt kb + 500 mg kalciumra van szükség.
Fontos szerepet játszik pl a vastagbélrák, csontritkulás, bélbetegségek, szürkehályog megelőzésében, de még kezelésében is.
Feltétlenül figyelni kell a bevitelére, mert vesekő (hajlam) esetén nem ajánlott a nagy mennyiségű fogyasztása, illetve rendszeres ellenőrzést érdemes végeztetni.
Hiánya gyermekkorban a csontok, fogak fejlődését befolyásolja, izomgörcsöket, izomfájdalmakat válthat ki. Felnőtt korban idegrendszeri zavarokat, depressziót okozhat, illetve vasfelszívódási zavar alakulhat ki a szervezetben.
Túladagolása nagyon ritkán fordul elő. Esetleges túladagolás esetén a pajzsmirigy túlműködést, veseelégtelenséget okozhat.
Kalium
A kálium elsődleges szerepe a sejtek megfelelő működéséhez kapcsolódik. A szövetek megfelelő működéséhez elengedhetetlen makroelem. Káliumra azért is van szükségünk, mert ez is befolyásolja a vércukorszintet, az anyagcserét, a gyomorsav termelődést. A szervezet folyadékháztartását szinten tartja, így a vese méregtelenítését befolyásolja, megakadályozza a kalcium gyors kiürülését. Foszforral együtt az agy oxigénellátására is nagy befolyással bír.
A kalium is – a kalciumhoz hasonlóan – segít az allergiás tünetek mérséklésében, illetve az izomgörcsök megelőzésében.
Napi plusz beviteli szükséglet maximum 2-3 g, a többi, közel 150 g megtalálható normál esetben a szervezetben. Megfelelő és változatos étkezés esetén nem szükséges a pótlása. Leginkább a rendszeresen alkoholt fogyasztók és rosszul, keveset, változatlanul táplálkozók részére szükséges a gyógyszeres pótlás. Illetve azoknak, akik vizelethajtó, hashajtó gyógyszereket szednek rendszeresen.
Legtöbb káliumot a spenót, sóska, paszternák, gránátalma és a paradicsom tartalmaz.
Hiánya izomgyengeséget, légzési problémákat, szívpanaszokat, zavarodottságot, tájékozódási képesség romlást, depressziót okozhat. Étvágytalanság, sűrű, visszatérő hányinger jelezheti a káliumhiányt.
Túladagolása ritka. Amennyiben mégis túl magas dózisban kap a szervezet káliumot, mérgezéses tünetek jelentkeznek. Ezért is fontos a kálium pótlását szakorvossal egyeztetni!
Króm
A króm egy olyan nyomelem, amely szintén az inzulintermelésben, a szénhidrát, a fehérje és zsíranyagcserében játszik elsődleges szerepet.
Krómot leginkább gyümölcsökből, zöldségekből nyerhetünk. Megfelelő táplálkozás esetén nem szükséges a pótlása. A kor előrehaladtával a króm mennyisége csökken a szervezetben, ennek is köszönhető az időskori diabetes, így idősödő korban érdemes vérvizsgálattal ellenőrizni a megfelelő szintet.
Nem mellesleg a krómnak súlycsökkentő szerepe van. Ráadásul mindenféle mellékhatás nélkül fogyaszt. De! Ez a sportolók „fogyitablettája”. Egészséges felnőttek esetén 50 μg/nap króm a megfelelő napi bevitel. Idősebb korban, valamint rendszeresen sportolók részére érdemes kiegészíteni plusz krómkészítménnyel a napi étkezést.
A cukrok gátolják a felszívódását, így krómhiányos állapot alakulhat ki sok cukrot fogyasztó embereknél is. Hiánya folyamatos éhség érzet, édességéhség, vércukor problémák.
Túladagolása mérgezési tünetekhez vezet, így csak indokolt esetben, orvosi javallatra lehet plusz króm készítményt szedni.
Nátrium
Nátrium makroelem, mely számos folyamatban vesz részt az emberi szervezetben. Szabályozza a folyadékháztartást, az anyagcsere működést, a szénhidrát felszívódását, az izomműködést, és hat az idegrendszer állapotára is.
Megfelelő beviteli mennyiségét az étkezéssel biztosíthatjuk, hiszen szinte mindenben megtalálható a nátrium. Az étkezési só a megfelelő bevitele mennyiséget megsokszorozza, így táplálékkiegészítővel nem szükséges, – sőt – tilos a pótlása. Egy átlag, egészséges felnőtt részére napi 2g konyhasó már fedezi a napi beviteli adagot. Kizárólag állóképességet növelő sportot végzők részére ajánlott a plusz bevitel, mert ők a kemény edzés során, a verejtékkel rengeteg nátriumot vesztenek.
A szervezetben kb 100 gramm nátrium található, 95%-ban oldott állapotban, a maradék 5%-ot kötött formában a kötőszövetek és a csontok tárolják.
Azzal, hogy minden élelmiszerben megtalálható makroelem, így hiányállapot nem alakulhat ki.
Túladagolása könnyen kialakulhat, leginkább azzal, hogy rengeteg, felesleges konyhasót fogyaszt a Magyar társadalom. Túladagolása hosszú távon fejti ki hatását, mint a magas vérnyomás, illetve a vízháztartási zavarok.
Magnézium
A magnézium a csontok vázát alkotja, de emellett részt vesz az anyagcserében,és a megfelelő ideg,- és izomműködésben. Javítja a memóriát, energiát biztosít az agyunknak. 20-30 g található az emberi szervezetben, mely nem csak a csontokban, hanem a májban és a sejtekben is megtalálható. Felnőttek részére a megfelelő napi beviteli mennyiség 300 -500 mg /nap.
A szervezet nem tudja előállítani a magnéziumot és semmi mással nem pótolható, így saját magunk kell gondolkodni a pótlásáról. A teljes kiőrlésű gabonákban, a (zöld) zöldségekben, és a csokiban (az igazi kakaóból készült csokiban) található a legtöbb magnézium.
Hiányát, a mozgásszegény életmód, a rendszeres stressz, a rendszeres alkohol fogyasztás és dohányzás idézheti elő. De a várandósság és a szoptatás ideje alatt is megnövekszik a magnéziumigénye a szervezetnek. A magnézium hiány tünetei elég szerteágazóak. Így fejfájást, depressziót, csontnövekedési problémákat, magas vérnyomást, étvágytalanságot, viselkedési zavart és még számos – mással is összeegyeztethető – problémákat idézhet elő. A B6 vitamin segít a magnézium felszívódásában és hasznosításában, ezért is található a legtöbb magnézium készítményben plusz B6 vitamin.
Túl lehet adagolni a magnéziumot. A túladagolás tünetei enyhe, mérgezéses tünetek, szívritmuszavar, fulladásos, tünetek, légzési zavarok.
Szelén
Szelénből nagyon keveset tartalmaz a szervezetünk, mégis fontos makroelem. Egy felnőtt szervezete kb. 10 mg szelént tartalmaz, leginkább a májban dolgozik. A tengeri herkentyűkben, a húsokban, a belsőségekben, a hüvelyesekben és a teljes kiőrlésű gabonákban található a legtöbb szelén természetes formában. A szelén antioxidáns, ebből következik, hogy a legfőbb szerepe a stressz oldásában van illetve a sejtmembránok megóvásában. Már nagyon kicsi mennyiségben is segít megelőzni a rák kialakulását, növeli a szervezet ellenálló képességét.
A szelénhiány leginkább a vérszegénység esetén adódhat. Hiány esetén bőrproblémák, pigmentációs zavarok alakulhatnak ki. Magzat esetében, ha az anya a várandóság alatt szelén hiányos, a baba kis súllyal születhet, illetve – kritikus esetben – csecsemő halálozáshoz vezethet.
Orvosi kutatások szerint három olyan betegség létezik, amelyek a szelénhiányhoz köthetőek: a Keshan-kór, Kashin-Beck kór, és az endemikus kretenizmus. Van még két betegség, mely megléte mellett érdemes foglalkozni a szervezet szelénháztartásával. Ilyen a Crohn betegség, és a pajzsmirigy alulműködés által kialakult jódhiány.
Túladagolása bélrendszeri panaszokat okozhat, emellett hajhullás, a körmökön fehér foltok kialakulása tapasztalható. Rendszeres szelén túladagolás esetén ember fáradékonyabb, ingerlékenyebbé válhat.
Ma az utolsó, de nem elhanyagolható ásványi anyagunk a Vas.
A vas szerepe, hogy a vérben szállítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű oxigént. Elengedhetetlen a vas a vörösvérsejtek képződéséhez. Szervezetünkbe, normális étrend mellett is csak kevés vasat viszünk be és a bevitt mennyiség kis töredéke szívódik csak fel. Egy egészséges felnőtt részére napi 14 mg vasara lenne szüksége, de ennek csak kis hányadát viszi be az ember naponta étkezéssel. Ráadásul sok élelmiszer, mint a kávé, a bor, a tea, néhány gabona fajták, diófélék, és a kalcium gátolja az amúgy is kevés vasfelszívódást, míg a C vitamin, illetve a B12 vitamin, segíti. Sok vas található a zöldségekben (cékla, spenót, spárga), a májban, húsokban, kagylókban.
Sajnos egyre többen szenvednek vashiányban. Ez leginkább a modern kor táplálkozási szokásainak, illetve az ételek összetételeinek köszönhető. A vashiány minden szervet és szövetet érint. Ez által sokkal kevesebb energiája lesz a vashiányos betegnek, csökken a teljesítő és állóképesség. Romlik az agyi oxigénellátás, a bőr szürkévé válik, töredezni kezdnek a körmök, hullani a haj. Nem utolsó sorban károsodás érheti a hormonháztartás, gyengül az immunrendszer.
Nagy, felesleges dózisban vasmérgezés alakulhat ki, mely a vas túladagolásának betegsége. A túlzott vas fogyasztás mérgező. A túladagolás tünetei már az első órákban jelentkeznek és fokozatosan mérgezik a szervezetet. Elsőként a tipikus mérgezési tünetek jelentkeznek, később már az agyra is hat, így vaskészítményt csakis indokolt esetben szabad pluszban a szervezetbe vinni. Plusz vaskészítmény szedéséhez vérvétellel labor vizsgálatot kell végeztetni.
Ezzel zárjuk eme tudományos trilógiát! Ehhez a témához tartozó mottó: mindent csak ésszel!