A korral változik a divat, a trend, így a női ideál elképzelése is. A mondern technika fejlődésével pedig az összes kor, összes irányzatát újra tudjuk varázsolni. A szemünk, a monitor, a képszerkesztők sokszor becsapják az agyunkat. A trendek becsapják az elménket.

Nem lehet általánosítani, hogy ha x cm vagy, akkor x kilónak kell lenned a tökéletes testalkat eléréséhez. A tökéletesség egyedi és szubjektív. Számos összetevőtől függ.

Több kalkulátor is kering a világhálón, ami – többnyire –  a nem, a magasság, és a kor hármasból lövi be a megfelelőnek hitt testsúlyt. Pedig ez nem is ennyire fekete vagy fehér.

Az elhízás ártalmairól, a mozgásszegény életmódról, sok mindent olvashattok, láthattok, hallhattok. Amennyiben érdekel a téma, úgy is körbejárod, vagy szólsz nekem és szívesen kifejtem más oldalról is  🙂

A mostani sorok inkább arról mesélnek, hogy mindenki szép! M.I.N.D.E.N.K.I!!!!

Milyen az ideális test? Neked milyen az ideális test?

Van egy kis felesleg? Esetleg sok? Akkor gondold át, mit csinálhatsz rosszul. (Persze, ide ne keverjük az egészségügyi problémákat, kizárólag azokról a testtípusokról beszélek, ami a helytelen gondolkodás és cselekvés műve)

Túl kevés az izom? Semmi zsír nem takarja a kockákat? A csontok lassan átszúrják a bőrt? Akkor gondold át, mit tehetsz az izomépítésért, néhány hasznos plusz kilóért.

Ahogy már említettem az elején, a modern technika is befolyásolja a trendet, görbíti az énképet és számos problémát okoz(hat). Ellenben pont az internet az, ami felgyorsítja a kérdésekre keresendő válaszok megkapását is, ami némileg segítséget nyújthat ismeretlen területeken (azért a google-n keresztül orvosi diplomát nem tudunk szerezni, az ott olvasottak általában csak irányadóak) A baj csak ott van, hogy túl sok mindent szeretnének eladni nekünk, belénk verni, elhitetni. Ezek a dolgok mindig ott vannak, szem előtt. Ami meg a szomorú vagy kevésbé szomorú valóság, az el van rejtve, hogy ne is jusson eszedbe.

Kicsit ilyesmi a test idealizmusának megmutatása is.

Hiszen minden attól függ, honnan nézzük. Szó szerint.

Állj csak fel! Oda, a tükör elé. Húzd fel a pólód és húzd ki magad! (bár ez a kihúzosdi már automatikus mozdulat, ugye?) Látod a hasad? Na akkor most engedd el magad és görnyedj össze pár másodpercre (aztán gyorsan felejtsd is el ezt a testtartást!)

Mi történik vizuálisan a hasaddal? Igen, összegyűrődik a bőr, kis “virslik” látszódnak. Akár lapos a hasad, akár nem, pont ugyan az történik, így máris más a látvány.

Húzd ki magad, kicsit csavarodj oldalra. Hú! Feszes! Látod?

Most próbáld ülve a görnyedéses – kihúzommagam dolgot. Pl. úgy, hogy leülsz és váltakozva domborítasz-homorítasz. Kihúzod magad, összegörnyedsz. Akkor is ott vannak azok a kis “hurkácskák”. Látod, ugye?!

Minden csak nézőpont kérdése!

Sokan hajlamosak azt hinni, hogy a terhesség és a kismamaság egy “gyógyítható betegség”, ami 100%-os kímélő életmódot követel kb. a gyerek 120 éves koráig. Hát nem. Nagyon nem! Itt megint általánosítok, mert terhesen pilates órákra járni – vagy egyéb sport tevékenységet végezni – kizárólag csak szakorvosi beleegyezéssel szabad! (A szakorvosi véleményt, a kezelő orvos írásos véleményével igazolni szükséges, minden sporttevékenység esetében)

Szóval vegyünk egy átlagos nőt és egyátlagos férfit.

Abban az esetben, ha a teherbe esése előtt az anyuka már rendszeresen sportolt és/vagy rendszeresen látogatott pilates órákat, akkor a 36. hétig továbbra is látogathatja az órákat. Amennyiben a leendő édesanya a várandósága előtt nem, vagy régen sportolt, akkor inkább a kifejezetten a kismamák részére kifejlesztett kismamatornát javaslom igénybe venni.

Közhely, de a terhesség tényleg nem betegség csak egy állapot. Egy várandós nőnek is kijár a mozgás, a nyugalom, a pihenés öröme. Az első gyermek esetében pláne, mert ilyenkor hajlamos az ember kemény túlzásokba esni az állapotát, a magzatát illetően. Ez stresszt vált ki, ezért ezt a feszült állapotot jó dolgokra kell fordítani, amire tökéletesen megfelel a pilates.

Terhesen  megváltozik a nők tartása. A plusz, előre nehezedő súly, terheli és deformálja a testet. A pilates féle, kismamákra szabott gyakorlatok ezt az deformációt kívánják megelőzni, megtartani. Mr Pilates feladatai karbantartják a testet, a lelket. No meg a babának sem árt, hagy szokja a testmozgást már minél előbb!

Szülést követően semmire nem jut idő. Ez megint egy rossz kifogás. Az anyatej serkentésére, a test régi állapotának mihamarabbi visszanyerésére, szülés utáni depresszió ellen, tökéletes fitneszforma a pilates. Nem beszélve a szülés utáni esetlegesen kialakuló betegségek megelőzéséről vagy a már meglévő állapot javításáról.  Kb. a 6. hét után már megpróbálkozhat az anyuka az alap pilates mozdulatok elvégzésével, de nem győzöm hangsúlyozni a szakorvosi vélemény fontosságát és írásos meglétét.

Ahogy múlik az idő, úgy egy-egy kis másodperccel több időnk lesz magunkra. Egy órácskát apával is kell lennie a gyerkőcnek. (amúgy is jót tesz az apa-gyerek kapcsolatnak, ha néha kettesben hagyjuk őket kibontakozni)  A gyermek, pláne életének első szakaszaiban másolja, amit lát. Első sorban a szülei a mintakép. Lesi minden mozdulatunkat. Mutassunk hát jó pélát!

Hogy miben is más a kismama pilates mint az “eredeti”?

A feladatok többnyire megegyeznek. Inkább a kivitelezésben van változtatás.

Így pl. elhagyásra kerülnek az esetleges súlyok. (1-2 kg-os súlyokat használhatunk pilates edzések alkalmával)

Figyelni kell az izmok nyújtására, kerülni a túlnyújtás eshetőségét.

Az egyensúlyi gyakorlatokkal is fel kell hagyni, hiszen megváltozik a súlyelosztás, máshol lesz a súlypont.

Az erőközpont aktiválására legközelebb majd csak szülés után szabad gondolni. így nem szabad a has izmait folyamatosan tónusban tartani.

Ahogy nő a has, úgy egyre kevesebb lehetőség lesz a hason fekvő gyakorlatok kivitelezésére. Cserébe térden állva el lehet végezni ugyan ezeket a feladatokat.

A hanyatt fekvésre is oda kell figyelni. Túlzásba ne vigyük. Maximum 3 percig végezhetőek a háton fekvő gyakorlatok sorozata. Inkább ülve, fitt ball-onl vagy állva dolgozzon a leendő anyuka.

Most nézzük a férfiakat!

Náluk a várandóság 9 hónapja nem befolyásoló tényező. Legalább is nem úgy, ahogy a nőknek. A férfiaknak, az apukáknak is szükségük van a relaxra mind testileg, mind mentálisan!  A csontozatuk, izomzatuk ugyan annyira vágyakozik a mozgatásra, nyújtásra, dolgoztatásra, mint a nőké. Általában a férfiak izomzata kötöttebb, így kicsit más feladatokra kell fektetni a hangsúlyt. Ez viszont nem befolyásolja egyik férfiembert sem, hogy elmenjen egy pilates órára.

Rendszeresen tartok edzést fiúknak, férfiaknak 7-50 éves kor között. Le a kalappal előttük!

A srácok egy teljesen más mozgásformát végeznek a mindennapokban, ráadásul verseny szinten. Van, aki húszon, harminc éve. Izmaik látványosak, de annyira kötöttek, hogy van, aki nem tudja (tudta) kinyújtani a lábát vagy a kezét. 12 pilates óra kellett ahhoz, hogy a 13. alkalommal – bár ha némi kis “szenvedéssel” is- de sikerült egyenesen az ég felé emelnie a lábát. Ő csak egy a sok történet közül.

Mind két nemet (mint szülőt) érinti, hogy ahogy a csecsemőből kisgyerek, a kisgyerekből fiatal felnőtt válik, egyre kevesebbet lesznek otthon. Akkor az új kifogás már az lesz, hogy “öreg vagyok”. El kell keserítenem, az idősödő, akár koros ízületek, izmok karbanatartására is van megoldás. A pilates kortalan! Így hát irány a mozgás!

A legújabb őrület. Vége a kockahasaknak? Vége a szálkás izmok utáni vágyaknak? A nagy, mű mellek, fenekek divatja lejárt volna? Az apu test lett az új őrület?

Nézzük csak, mi is az aputest “definiciója”: Pocakos Apuka, aki nem az étkek energiamennyiségét számolgatja, hanem a sör, a pacal mellett fejtegeti a rejtvényét.

Felbuzdulva a szelfiző apukák kezdeményezésére, a nők, az Anyukák is egyre bátrabbak lettek a realitások megmutatásával, egyre inkább vállalják és hirdetik is a természetes szépséget, a természtes testüket. Ez jó! Végre – ez által – javulhat az önképünkhüz való hozáállás, változhat a divat, változhat a világ. Persze, mindezt feleltételes módban, mert láttunk már tiszavirág életű, divat csírákat.

De nézzük  a mostot.

Az apu és/vagy anyu testalkat az átlag. Igaz. Még szexi is lehet. Igaz. Nem szabad szégyelni azt, amik vagyunk.

Ok, értem én  a “marketinget”, az iróniát is látom ebben és nincs is ezzel sok bajom. Azt viszont nem értem, hogy miért kell – kicsit diszkriminatívan – bekategorizálni alkatilag a Szülőt? Több irányból is megközelítendő a kérdés. Igen, a szülés hagy maga után nyomot, de az egész napos lustálkodás, rossz étrend, mozgásszegény életmód nem csak esztétikailag csúnya, hanem az egészségünkre is káros hatással van.

Persze, a szülés, a gyereknevelés lemondásokkal jár. Tapasztalatból tudom. Azt is tudom, hogy a lemondások mellett igenis van lehetőségünk odafigyelni önmagunkra, akár Anyák, akár Apák vagyunk.  A Szülő nem alkati megközelítés, hanem egy igazi és örök “szakma” tele kihívásokkal, érzelmekkel, csodákkal, kincsekkel. A Szülő jó szülő, akár vékony, akár testes, akár átlagos. Jó Szülővé nem a has körfogata szerint válunk. A gyermekünk szeretni fog, bárhogy is nézünk ki.

De lássuk a divatirányzat másik, publikáltabb oldalát, magát a testet.

Megint hibáztatom kicsit a médiát. A celebek szülés utáni napon már tipp-topp állapotban vannak, meg sem kottyant nekik az elmúlt 40 hét. Igen, vannak szerencsések, de azért Anyák, nézzünk kicsit magunkba. Az átlag nem ez. Nagyon nem! Persze sok leendő szülő álmodozik az efféle regenerálódásról, de el kell keserítenem őket, ez nem ilyen egyszerű és nem is ilyen mindennapi.

A férfiakról ejtsünk pár szót, hiszen az apu-test a férfiak privilégiuma és “találmánya”, az egész kezdeményezés is innen indult ki.

Apukák. A 9 hónapot és az utána való hosszú éveket ők is átérzik, még ha néha nem is mutatják ki érzéseiket, vagy nem nyilvánítanak véleményt. Persze, mi vagyunk a sárkányok, a nők. Azért nem mondják és gondolják olyan komolyan. (Ugye?)

A 9 hónap alatt általában a párjukkal híznak. Nekik is szépen gömölyödik a kicsike. Szülés után ők is lefogynak, de jön az esti kikapcsolódás, nyáron a sör, a kis menekülés a barátokkal, ami sok esetben megint alkohol fogyasztással jár. Jön a “csak ezt a meccset hagy nézzem meg”, “de jól esne valami rágcsa hozzá”, stb. Jó, ez megint sarkítás kicsit, de csak kicsit. Ahogy telik az idő, lustulunk (feltételes módban, mert ezt nem jelethetjük ki mindenki esetében).

Nem kell kőkemény izom, kockahas azért, hogy kerek szemeket meresszenek ránk. Ha látszódik az egészség, az üdeség, az optimizmus, mindemellé párosul egy kellemesen karbantartott test, már nagyon jó irányban vagyunk. Lehet az ember fia/lányának pocakja, szélesebb csípője, megereszkedett melle, tokája. Mindez viszont alakítható, formálható, erősíthető, változtatható, csak némi kitartás kérdése.

A pilates edzések során is ez az egyik célunk. Hogy a kis kerekedő pocak, a “nagyobb”-nak nevezett vagy hitt fenék feszesebb bőrbe bújjon. Ez már javít a vizuális összhatáson.

Az új testkép-őrület összességében nem rossz kezdeményezés, mert a média folyamatosan csak a vékony nőket, tőkéletesen kidolgozott férfiakat preferálja és tolja az arcunkba. Vagy csak nézzünk meg egy szimpla próbababát a maga 34-es konfekció méretével. Ez rossz! Ez az egyék véglet. A másik a fent említett, lustaságtól, evéstől, mozgáshiánytól kialakult elhízás.

Törekedjünk az arany középút felé. Egyszerűen csak érezzük jól magunkat a bőrünkben, figyeljünk a testünk jelzéseire, ajándékozzuk meg és tápláljuk a testünk, lelkünk és – végül, de nem utolsó sorban – fogadjuk el magunkat annak, akik vagyunk valójában.

 

Határozottan igen! És határozott nem. Igaz, a fogyás fogalma szubjektív dolog. Mindjárt megtudod, miért is.

Bár Mr. Pilates nem fogynivágyásból találta ki ezt a mozgásformát, hanem rehabilitációs, gyógyító célzattal. Csak hát ez a fajta mozgás hosszú távú hatása az alakformálódás, a mély izmok erősödése, ez által a normális testtartás elérése, végül mellékhatásként a fogyás.

Azzal, hogy erősítjük az izmokat, hogy mozgunk fogyunk is. Ezzel újat nem mondtam, viszont valós.

A pilates – mint azt már több helyen is említettem – nem kardió edzés. Persze a mozdulatok, gyakorlatok helyes elvégzésével megemelkedik a pulzusunk, még azt is elérhetjük, hogy a zsírégető tartományban legyen hosszabb-rövidebb ideig, de nem ez a cél. Sőt! A pilatesben nagy hangsúlyt fektetünk a pihenésre, azaz, hogy a pulzusunk és lélegzetünk nyugalmi tartományban maradjon.

Azt is tartsuk szem előtt, hogy a zsír könnyebb az izomnál. Így ahogy fogy a zsír és az izom mennyisége növekszik, a testsúlyunk nőni fog, míg vizuálisan átalakulunk.

Hallottam már több személyes tapasztalatot. Nincs két egyforma történet.

A legszemélyesebb tapasztalatom a saját sztorim.

Mikor elkezdtem megismerkedni ezzel az edzésmódszerrel, pont annyi volt a súlyom, mint várandóságom előtt. Ez kilóban plusz 3 kg-ot jelentett a magasságomhoz és egyéb kalkulációkhoz képest. alkatilag a körték csoportjába tartozom, a rubensi korszak mintaképe lehetnék. Körübelül fél évnyi rendszeres (!) edzés után 3 kg-ot nőtt a súlyom, viszont egy konfekcióméretet csökkent a testem. Majd elkezdtem kerékpározni is. Először csak edzésre jártam brigával, majd heti 1-2 alkalommal hajnalban is tekertem fel a dombokra. Ezzel még 2 kg-ot szedtem fel pluszban, viszont az össze nadrágom leesett rólam.

Majd egyre jobban elkezdtem odafigyelni az étkezésemre. Mindig is rossz evő voltam. Keveset ettem, rendszertelenül.

Még a terhességem alatt szükségem volt  szénhidrát diétára, akkor megtanultam minden kis fortélyát, amit azóta is hasznosítok. Belevágtam még ha nem is olyan nagy szigorral, mint várandósan. Kb két hét alatt súlyomból vesztettem 2 kilót, ami szinte sehol nem látszódott meg a testemen, maximum belül, mert így most jól érzemmagam a bőrömben.

Itt azért hagy jegyezzem meg, a CH diéta nem is az a hagyományos diéta, mintsem inkább egészséges táplálkozási forma. Ez alapján nem csak annak ajánlott ez a fajta étkezési mód, aki cukros, vagy inzulin rezitencinában szenved, vagy túlsúlyos, hanem azoknak is ajánlott, akik makk egészségesek.

Mi történik fogyás után?  “ha nagyon lefogyok, mi lesz a  bőrömmel?”

A bőrünk is a testünk része, természetes “anyagból” van, ami tud regenárlódni, változni, összehúzódni úgy, mint ahogy nyúlni is. Persze, vannak kirívó esetek, sok 10kg leadása után már nem olyan gyors ez a regenerálódás. Vegyük az átlag embert.

Már beszéltünk a zsír és izom közti különbségről. Nos mindkettő kipárnázza belülről a bőrünket. Ahogy a zsír fogy, az izom épül, de sokkal lassaban. Így elkezd megereszkedni a bőrünk, ami kicsit ráncos, striás lehet, majd fokozatosan visszahúzódik, illetve zsír helyett kitölti az izom. Ez nem jelenti azt, hogy lapos has esetében a bőrünk a babáékhoz lesz hasonló. Igen, lehet, hogy látszani fog a kor, a súlyváltozás, esetlegesen a szülés nyoma, de ez senkit ne riasszon el! Inkább dolgozz ellene, érte!

Összegezve a pilates, mint sport kevés a gyors zsírégetéshez, viszont kicsi plusz odafigyeléssel teljesen megváltoztatja a testünket, lelkünket.

Nem szentbeszédet szeretnék tartani a dohányzásról és annak káros hatásairól. Nem győzködni szeretnék és nem is vitázni e, – megosztó – témán. Csak egy sztori. Az én történetem a cigarettával, amiből mindenki azt a konzekvenciát vonja le, amit akar.

Fiatalon, rossz társaságban, csak egy szál volt. Egyetlen egy szál abból a barna dobozosból. Köhögtem, fulladtam, katasztrófális íze volt. Gondoltam ezt akkor egészen 24 órán át, amikor is jött a következő szál és még egy. Nem adok jó ötleteket a fiatalaságnak, de higgyétek el, mindig megtaláltam a módját, hogy cigihez juthassak, és sosem volt ebben semmi törvénybe ütköző dolog. Eltelt 10 év majd még 6. És még 4. Számtalan alkalommal mondogattam, hogy leszokok. Minden ilyen alkalommal volt egy jokerem, amit bevethettem ez ellen. Azaz, lefogok szokni, de azért nem most és azért majd akkor, mert… Nem, ez nem így megy.

Ma már hiszek abban, hogy káros szenvedélyről leszokni nem lehet így és nem is így kell.

Nem szeretném rontani  senki üzletét, sok sok módszert kipróbáltam, de nem sikerült leszoknom. Nem is akartam igazán. Szerettem dohányozni.

Majd teherbe estem. Nem volt egy sétagalopp, de letettem. Letettem 9 hónapon + 1 éven át, míg szoptattam. Elapadt a tejem, elapadt a motivációm. Ha elaludt a gyerek, csak egy szálat. Este is csak egy szálat. Persze, bűntudat az volt és nem is gyújtottam rá a gyerek mellett, előtt. Ideig-óráig. Majd már a Család előtt is füstöltem, a munkahelyemen és már teljesen egyértelművé vált, hogy visszaszoktam.

Megint jöttek a kifogások. Sok a stressz, a munkahelyen csak így tudok kiszaladni az irodából, kell, mert addig is kikapcsolok, jó kiülni az erkélyre, kell a kávé mellé, stb.

Egy nap, mikor épp megtartottam az egyik edzésemet, nagyon feszült voltam. Edzés végén kimentem a teremből, jó messzire, hogy ne is lássanak és rágyújtottam. Ekkor még semmi nem történt, de ráeszméltem, hogy itt senki nem dohányzik. – Lehet, ez így most ciki? – tettem fel magamnak a költői kérdést. Majd valahol elveszett ez a gondolatmenet. Telt az idő. Minden napra jutott valami, amiért felmerült a leszokás ötlete. Apróságok,  pl. egy kölcsön pulcsi tiszta illata, egy gyerek kíváncsiskodó kérdése, egy csecsemő érintése. Sok kis apróság, aminek – látszólag – nincs jelentősége, pedig valójában ezek az igazi motivációk.

Így este az erkélyen, épp egy cigi felénél ráeszméltem, nem kell ez nekem! Ott, akkor 110%-ra tudtam, hogy most kell letenni. Nem gondoltam tovább, nem agyaltam már semmin ezzel kapcsolatban, csak a határozott döntést és késztetést éreztem.

Másnap nem gyújtottam rá. Azóta sem.

Két hét cigimentes élet után, egyik edzés után odajött hozzám egy vendégem, kb 10 éves forma fiú. Megkérdezte: – “ Mennyit cigizel? és miért?” Kihúztam magam és büszkén mondtam neki: – “két hete nem dohányzom” Tágra nyíltak meglepett szemei és ott hagyott. Így, leírva ez nem tűnik akkora durranásnak, de higgyétek el, átélni és látni. Ha másért nem is, de ezért megérte letenni.

Nem lett jobb vagy rosszabb az életem. (persze, az egészségügyi hatások, meg a cigi ára, ok-ok, de ezek a szokásos közhelyek) Persze, volt pár ideges nap, de azért tegyük hozzá, hogy párom szolidalitál velem és ő is letette velem együtt.

Sokan kérdezték, hogy “…és a gyerek?” A gyerekkel leültünk és elmagyaráztuk neki, hogy most pár nehéz nap következik, de ez azért lesz, mert …. és ennek azok lesznek a következményei, hogy …. Megértette, elfogadta, támogatott. Így sokkal gyorsabban átestünk a nehezén.

A fenti tapasztalat alapján úgy gondolom, hogy leszokni bármiről csakis elhatározással  és rengeteg támogatással lehet. Mindig eljön a pillanat, amikor tudod, most kell lépni.

 

Végül, de nem utolsó sorban itt jön a köszönöm bekezdés.

Köszönöm első sorban a lányomnak, hogy ilyen segítőkész és megértő volt! Köszönöm a páromnak, aki végig csinálta velem és azóta is kitart mellettem, köszönöm a környezetemnek, aki elviselt, köszönöm annak az öblitő illatú pulóvernek, amit kölcsön kaptam, köszönöm a kellemes babaillatnak, köszönöm annak a srácnak, aki megkérdezett!