Bekúszott az életünkbe az őszi időszak. Ilyenkor jól fogy a zsebkendő és a vény nélkül kapható mindenféle csillapítók. Az köztudott, hogy ebben az időszakban legyengül a immunrendszerünk, ezért hamarabb kapjuk el a bacikat, emellett a Napsütés hiányától depresszióssá válhatunk. Tehetetlenségünkben elővesszük a dugi csokikat, a jó kis zsíros, nehéz ételek is jobban esnek, mint a nyári melegben, eltűnnek a hazai, vitamindús idénygyümölcsök, így a vitaminháztartásunk a minimálisra esik. Ezek mind maguk után vonják az elhízást, az eltunyulást és a betegségeket. Ne engedjünk az ördögi csábításnak! Inkább a másik vállunkon csücsülő angyalnak higgyünk!
Mozogjunk ősszel, télen, tavasszal és nyáron is, figyeljünk a táplálék és tápanyag bevitelre, egyszerűen csak figyeljünk kicsit jobban oda önmagunkra! Pláne a késő őszi, téli, depresszív időszakban (és nem csak télen, hanem egy szerelmi csalódás után, vagy csak egy rossz munkanap végeztével, vagy ha csak úgy el vagyunk kámpicsorodva) még fontosabb a magunkra való odafigyelés. A negatív hangulatunk során hajlamosak vagyunk több hónap kemény munkáját egy perc alatt tönkretenni. Aztán jöhet a bűntudat és siránkozás.
Ebben az időszakban, – még nagyobb eséllyel, ha van ovis, iskolás gyermekünk – tuti nem ússzuk meg a náthát, influenzát és egyéb, hasonló nyalánkságokat. De lehet – e edzeni betegen és fogvacogtató hidegben? Mennyire hasznos vagy inkább ártalmas?
Sokaknak megoszlik a véleménye erről. Saját tapasztalatból merítve, náthásan (kizárólag nátha, orrfolyással, láz és hőemelkedés nélkül) a pilates nem okoz különösebb problémát. Sőt! Az izmaim megmozgatásával, a pszichém kikapcsolásával erőt merítek Pilates gyakorlataiból még a beteges időkben is. Max a légzésnél nem olyan egyszerű a helyzet, de nincs lehetetlen! Bár az állóképesség ilyen állapotban nagyban csökken, de erre is van megoldás! Kevesebb ismétlésszám, egy-egy feladat ideiglenes kiiktatása vagy módosítása (pl, mikor a fej lefele néz, így a hegytartásban végezendő feladatok, vagy pl. a gyertya állásban végezendő feladatok) és máris mehet egy kis laza torna! Viszont a több energiát igénylő sportokat ilyenkor és lázas betegségek során szüneteltetni kell, mert nagyon megterheli az amúgy is gyenge szervezetet, a szívet, a tüdőt és a vérkeringést. A teljes felgyógyulást követő 3-5. napban kezdjünk újra neki a az edzésnek, betartva a fokozatosság elvét. Ha lázasak vagyunk, maradjunk ágyban! Ne mártírkodjunk, jóra nem vezet. Bűntudatunk se legyen, a testünk meghálálja a gondoskodást. Így hát a ebben az időszakban a pilates, a jóga, a thai-chi és hasonló, lassabb, nyugodtabb mozgásformák módjával végezhetőek. Persze ez is függ a betegség pontos kimenetelétől és az egyéniségünktől is. Ha nagyobb a baj, mint egy kis nátha, kérd ki az orvosod tanácsát!
Hideg időben (mínuszokban) az intenzív, szabadban történő sportok kellő megfontolást és tapasztalatot igényelnek. A sporttal megelőzhetjük a meghűlést (a sport besegít az immunrendszer erősítésében), de hamarabb is válhatunk beteggé, ha nem tartjuk be az alapvető szabályokat. Így a réteges öltözködés, a meleg zokni és cipő, a gyors száradás izzadás után, a száj-orr elé tett kendő a fagyos levegő ellen és az elengedhetetlen sál-sapka-kesztyű hármas kötelező felszerelés a téli, utcai sportokhoz. Sokan viszik magukkal a babájukat szabadlevegős sportoláskor. Ezt télen inkább ne tegyük. A kicsik sokkal érzékenyebbek a fagyokra, így nem csak meghűlnek, hanem súlyos fagyási sérüléseket is szenvedhetnek rossz esetben. Ha már önállóan járni képes gyerekkel megyünk mozogni, figyeljünk rá, hogy ők közelebb vannak a hideg talajhoz, több és rétegesebb öltözködés szükségeltetik nekik. Nem tudnak még odafigyelni a légzésre, ezért a szájuk, orruk elé kell egy kendő, vagy vékony sál, hogy ne tüdőzzék le azonnal a jeges levegőt.
Ne télen kezdjünk neki a határaink feszegetésének. Legalább is a szabadtéri sportok esetében. Válasszunk inkább egy fűtött, edzőtermes mozgáslehetőséget a rekordok döntögetéséhez, a szabadteret hagyjuk meg a nagy kirándulásoknak, szánkózásnak, síelésnek!