Manapság kicsit túlságosan is divatbetegséggé vált az inzulinrezisztencia, bár be kell látni, hogy egyre többen szenvednek eme kórban. Sok tévhit kering erről az állapotról, ezért – ha nem is mindent – de pár dolgot tisztázzunk.
- az inzulinrezisztencia nem egyenlő a diabetes-el (de jelzésértékű állapot, hogy veszélyeztetettek vagyunk a diabetes-el szemben és fokozza is annak kialakulását) – a szervezet termel inzulint, csak nem megfelelő módon és mennyiségben használja fel azt
- bár a nők veszélyeztetebbek, de férfiak esetében is előforduló állapot
- szinten tartható állapot – mozgással és megfelelő étkezéssel
- minden embernél egyedi a tünet és az intolerancia
- van, akinél teljesen tünetmentesen zajlik le az állapot, majd csak egy cukorterhelésnél derül csak ki, hogy baj van
- van, akinél testi változások indulnak, vagy a bőrön keletkeznek elváltozások a nem megfelelő inzulinkiválasztás során, de többségében az inzulinrezisztencia nem jár tünetekkel
- minden ember szervezete más – más szénhidrátokat (CH) visel nehezen
- nem minden CH okoz magas cukorszintet – egyedenként változó. Míg valakinek a rizs dobja meg a cukrát, addig másnak pl csak a krumpli
- nem lehet egy fajta módon „kezelni” az összes inzulinrezisztenciás embert
- az inzulinrezisztencia miatt kialakulhatnak egyéb betegségek, de nem ezek a betegségek miatt alakul ki az intolerancia
- a koplalás, vagy csak gyümölcs-zöldségfogyasztás nem megfelelő étrend. A diétát követni kell:
- rendszeres étkezés (napi 4-6 alkalom)
- CH fogyasztása meghatározott sorrendben és mennyiségben
- rendszeres folyadékpótlás
- diéta + mozgás együtt az, ami szinten tarthatja vagy akár meg is szűntetheti ezt az állapotot
- akiknek még jobban oda kell figyelniük magukra e téren is
- családban több diabetes-es beteg
- túlsúly
- nem megfelelő táplálkozás
- túl kevés vagy túl sok étel elfogyasztása
- kevés ásványi anyag, vitamin bevitele
- kevés folyadék fogyasztása
- rendszeresen CH-ban gazdag ételek fogyasztása (cukor, liszt, krumpli, rizs, hüvelyesek
- mozgásszegény életmód