Itt a húsvét, sok – sok finomság kerül az asztalra. Degeszre esszük magunkat ezekkel az íncsiklandó ételekkel, de tudjuk – e, mit is eszünk? Lássuk csak!
Kezdjük a sertés sonkával!
A sertésből készült, főtt, füstölt sonka nem tartalmaz szénhidrátot! És ez a legjobb tulajdonsága, amellett, hogy jól elkészítve mennyei és megunhatatlan eledel. A fehérje tartalma is elég magas, ami azt jelenti, hogy 100 g sertés sonka, 17 gramm fehérjét tartalmaz, emellett 245 kcal-t, mely a magas zsírtartalom miatt van (19 g)
A sertés sonka előtti időkben, a hagyományok szerint, bárányhúst fogyasztottak ezen az ünnepen. Magyarországon egyre kevésbé eszünk bárányt. Ennek leginkább gazdasági okai vannak. Ha mégis bárány hús kerül az asztalra, nézzük, mi is van benne!
A bárány hús (fiatal birka) szintén 0 g szénhidrátot tartalmaz, és magas fehérjetartalommal rendelkezik. (17 g) Zsírtartalma 23 g, 282 kcal van 100 g húsban, ami sajnos kicsit magas, de itt is, mint sok esetben, a körettől is függ, mennyire „ártalmas” a szervezetre nézve. Ezek mellett nagyon jó B-vitamin forrás.
Több háztartásban a nyúlhús is előfordul az ünnepi asztalon.
A nyúl húsában is elenyésző szénhidrát van, kb 0,4 g. 160 kcal tartalmával, könnyű húsnak számít a társai mellett, így csak 8 g a zsírtartalma, míg magas, 21 g fehérjét tartalmaz. A nyúlhús is „fogyókúrás” husi.
Előnyei közé tartozik még, hogy B vitaminokban gazdag. Több szakember is vallja, hogy sokkal jobb húsféle, mint pl. a csirke.
A húsvéti asztal elengedhetetlen kelléke a torma. Fogyasztjuk nyersen, reszelve. Majonézzel keverve, de már üvegben, ízesítve is sok féle formában kapható. Személy szerint a nyers, általam lereszelt tormát helyezem előtérbe.
Meglepő módon a nyers tormának elég magas a szénhidráttartalma. 100 g torma 15 g szénhidrátot tartalmaz, mondjuk 10 dkg a reszelt tormából elég nagy adag, pláne annak, aki nem szeret sírni a csípős ételek elfogyasztásától. A zsír, kalória és fehérjetartalma viszont elhanyagolható. (0,5 g zsír, 45 g kcal, 1 g fehérje) Ehhez hozzá jönnek az egyéb kiegészítők tápanyagtartalmai, mint pl a majonéz, vagy méz, ki mivel keveri ki.
Azért számos, pozitív hatása is van a tormának. Igazi gyógynövény. Magas a C- vitamin tartalma. Magas a magnézium, kálcium, nátrium tartalma. Gyulladáscsökkentő és baktériumölő hatással rendelkezik.
A tojásnak is számos jó tulajdonsága van! Húsvét alkalmával főként főzve, kemény tojásként fogyasztjuk.
Magas kalóriatartalma van, 143 kcal, de nagyon sok proteinnel is rendelkezik (13 g). Szénhidrát tartalma a tojásnak is elenyésző, kb 1,5 g, míg 9 g zsír van 10 dkg-ban függetlenül az elkészítés módjától. Mindemellett magas vitamin és ásványi anyagokat tartalmaz. Sok benne az A, B, C, D, E vitamin, a folsav, a cink, a vas, a magnézium, a szelén, a nátrium és kálium.
Húsvétkor kenyér helyett (sós) kalácsot is teszünk az asztalra.
Akár sós, akár édes, de lisztből készül, ami a szénhidrát számolásos étrend esetében szinte tiltott étek. 10 dkg kalács 70 g szénhidrátot tartalmaz, 400 kcal-t, 12 g fehérjét, és 10 g zsírt. Nem mondható sem egészségesnek, sem fogyókúrásnak, csak finomnak. Nagyon finomnak. A fehér liszt helyettesíthető más fajta lisztekkel, de az igazi kalács mégis „hagyományos” fehér lisztből készül.
Régi hagyománya vagy a sárgatúrónak is ezen az ünnepen. Ez – a kalács mellett – igazi kalóriabomba, tele haszontalan szénhidráttal. (Zárójelben megjegyezve: SAJNOS!)
A sárgatúró sok – sok tojásból készül, így a tojás adta hasznos összetevők hasznosak, de a sok tojás mellett sok, finomított cukrot is tartalmaz. A sárgatúró 1 liter tejjel, 10 tojásból, 20 dkg cukorból készül. A finomított kristálycukor 100 grammja 100 g szénhidrátot tartalmaz, 390 kcal-t, 0 g zsírt és 0 g fehérjét.
Kellemes húsvétot, kellemes evészetet! 🙂