Helyszínenként változó, hogy egy adott teremben van-e tükör vagy sem.
Vendégeimet kérdezvén megoszlanak a vélemények ellene és mellette.
Mi szól ellene?
- „nem szeretem magam látni, milyen csúnya/kövér/ügyetlen vagyok”
- nem is ezért kell az a tükör
- ha így látod, akkor épp itt az ideje elkezdeni szeretni a tested, önmagad
- elvonhatja a figyelmet, nem megfelelő irányba tartjuk a fejünk
- nem folyamatosan kell néznünk magunkat a tükörben. Ha szemben állunk vele, értelemszerűen visszalátjuk magunkat. De pl. oldalt fordulva, épp elég a kiindulási pozíciónkat egy pillantással ellenőrizni, nagyobb bizonytalanság esetén a feladatvégzés közben egyszer-egyszer még odapillanthatunk a tükörre
De mi szól mellette?
- a tükör nem hiúságunk érdekében van
- edzés közben a testtartásunkra, a feladat helyes elvégzésére figyelünk, és ezt ellenőrizzük a tükörben
- a tükör segít egyes billentéseknél elsajátítani a feladatot azzal, hogy látjuk testünk mozgását
- a tükör által ti is láthatjátok azt amit én, magatok kivülről
- ha látod magad, hamarabb észreveszed az apróbb – akár más által észrevehetetlen – hibákat
- ha nem érted a feladatot, a tükör segítségedre lehet „lesni” a másikról
- a tükör által nagyobbnak és világosabbnak tűnik a tér, ami segít ellazítani a gondolatokat, megnyugtatni az agyat, így összpontosítani
Persze, hogy a „mellette” vagy nagyobb arányban, mindenkinek szubjektív a véleménye. Így nekem is.
Edző szemmel ajánlom, és el is mondom az óráimon, hogy merjetek belenézni a tükörbe akár edzésen, akár a hétköznapokban!