Hosszas éveket dolgoztam „bezárva” irodában. Ezen évek vége felé volt egy bakancs listás vágyam. Méghozzá, az, hogy egy szép (hétköz)napon egy parkban ülve írhassam a blogom. Ma ezt is kipipálhatom! (Bocsánat! Piruló arcos smile) Lazítok. Itt ülök a parkban, csak úgy, életérzésből. Mert erre mindenkinek szüksége van! Bűntudat nélkül! Csak egy bő 10 perc telt el, …