Bár nagyon nem jegyzik, de ma, pünkösd napján is találunk hagyományos, pünkösdi ételeket. Hasonlóan a húsvéthoz, a tojás, a sós kalács, a bárány, a bor kikerül az ünnepi asztalra, de mégis, ennek az ünnepnek is vannak tipikus ételei, hagyományai.
Ilyen például az ordás bukta.
Ez a finom kis édesség nem túl diétás, így – sajnos – sokaknak le kell mondaniuk róla. Cukor (390 kcal/100 g, 0g zsír/100 g és 0g fehérje/100g, 100g ch/100g) , liszt (370 kcal, 12g fehérje, 1,3g zsír, 77g ch), orda (100 kcal, 14g fehérje, 2,5g szénhidrát /CH/4,5g zsír), élesztő (396 kcal, 44g fehérje, 6g zsír, 42g ch) és kapor (63 kcal, 2,1g fehérje, 0,8g zsír, 10g ch) az összetevője. Bár lisztet nem sokat, de tojást (143 kcal, 12,6g fehérje, 9,5g zsír, 1,8g ch) és cukrot jócskán tartalmaz, ezért az egyetlen előnye a magas fehérje tartalom. Emellett sok szénhidrát is megtalálható ebben a finomságban.
A liba is a hagyományos, pünkösdi ételek közé (is) sorolható.
A libahús sok fehérjét, kevés ch-t tartalmaz, finom és egészséges, főzve leveshúsnak, vagy sütve. 161 kcal kcal, 23g fehérje, 7g zsír, 0g ch a tápértéktartalma, ami alapján hizlalhat, de ha okosan választunk köretet, igazi, könnyen emészthető, ízletes, ünnepi étek.
A juhtúró elengedhetetlen a pünkösdi asztalról, süteménybe, húsba töltve, köretként is tálalható.
Bár tápértékeit nézve, kicsit zsíros étel, de fehérjében is gazdag, szénhidrátilag meg kevés finomság. 274 kcal, 14g fehérje, 22,5g zsír, 2,8g ch/100 g a tápanyagtartalma.
Ezen időszakban virágzik a bodza. Leveléből, virágjából szörp és tea készül, mely sok, jótékony hatással rendelkezik, gyógynövényként is alkalmazzuk. Itt is a szörp (cukorral készítve) az, ami a szénhidrátokat számolóknak nem ajánlott, de számos, édesítőszerrel elkészített receptet is találhatunk némi kis keresgélés után.
A cukron kívül érdemes odafigyelni a bodza szénhidrát értékére. Elsőre soknak tűnik, de vegyük figyelembe, milyen mennyiség az a 100 gramm bodza. 70 kcal, 0,6g fehérje, 0,5g zsír és 18,4g ch. Ez azok az értékek, melyek megtalálhatóak az illatos, fehér virágú növényben.
Barátság jeléül és annak elnyerése érdekében komatálakat vittek (kevés helyen még megmaradt ez a hagyomány, de már kikopik lassan a köztudatból) egymásnak az emberek. Ezeken többnyire kalács, bor vagy pálinka, és gyümölcsök foglaltak helyet, melyet hímzett terítővel takartak és díszítettek. Tájegységenként változó a tál tartalma, de a kalács lisztből van, amely által magas szénhidráttal tartalommal rendelkezik. Alkoholok között a bor az, amivel számolni kell (kb. 5g/dl), viszont a pálinka nem tartalmaz egyáltalán szénhidrátot, „csak” 260 g kcal-t. A gyümölcsök (idény gyümölcsök) változó tápértékkel rendelkeznek, bár az ebben az időszakban termő gyümölcsök szinte mindenki számára fogyaszthatóak. (egres /44 kcal, 0,8g fehérje, 0,5g zsír, 10g ch/, feketeribizli /47 kcal, 0,9g fehérje, 2g zsír, 9,5g ch/, cseresznye /61 kcal, 0,8g fehérje, 0,7g zsír, 14g ch/, szamóca /34 kcal, 0,9g fehérje, 0,6g zsír, 7,2g ch/, málna /28 kcal, 1,2g fehérje, 0,8g zsír, 5,4g ch, meggy /51 kcal, 0,8g fehérje, 1,4g zsír, 11g ch/)
Remélem, nem keltettem senkiben bűntudatot! Ha mégis érzel valami rossz érzést, irány mozogni! Pl. pilates?! 😉
Jó étvágyat, kellemes ünnepet!
(borítókép:naplesnews.com)